Nagy örömmel kerekedtünk fel kerékpárunkkal és csomagunkkal, hogy kezdetét vehesse a budapesti 8.b osztály utolsó közös programja az év végén. A Déli pályaudvarról indultunk, ahonnan egy fárasztó és hosszú úttal Zalaegerszegre vonatoztunk. Bringára pattantunk, és meg se álltunk az onnan 30 km-re lévő Hegyhátszentjakabig. Ott volt a szállásunk, ahol minden este magunknak főzhettünk, és élvezhettük a kényelmesnek tűnő ágyakat egy fáradságos nap után. A közelben volt egy tó, ahová túrák után lementünk fürdeni. Nagyjából minden napra 60 km jutott, közben kulturális programokkal, fürdéssel és játékkal. Voltunk egy fazekasműhelyben, ahol a korongozáson felül meghallgathattuk Rezső bácsi élettapasztalatait. Itt húzódtunk az eresz alá túra alatti egyetlen eső elől. Aztán voltunk még a Lápok Házában, ahol megismerhettük a lápok élővilágát, és egy keskeny pallón be is járhattuk azt. A változatos vacsorákat magunk csináltuk kis csoportokban. Az étrendbe szerepelt paprikás krumpli, girosz, lecsó, milánói és chilis bab. Jókat frizbiztünk a kertben, aminek legtöbbször az lett a vége, hogy valahogy fölkerült a tetőre a játékszer. Önmagában nem lett volna baj, csak megneszelte a házinéni, hogy felmászunk érte a tetőre, és azonnal leparancsolt onnan. Végül mindig megszereztük...