A digitalizáció jelentőségét aligha vette még elég komolyan az iskolák világa. Ez már csak azért is van így, mert az utóbbi néhány évtizedben, sőt pár évben is olyan jelentős változások mentek végbe, amelyeket az oktatási rendszer struktúrája jelen állapotában nem tud követni. Kötöttek a tantervek, az infrastruktúra, a pedagógusképzés rendszere és tartalma többek közt. Már szinte közhelyszerű, hogy a digitalizáció okozta változás jelentősége ahhoz mérhető, amit a könyvnyomtatás megjelenése jelentett. Gondoljunk bele: egy főképp szóbeli vagy gyakorlati ismeretátadásból áttérni a nyomtatott szövegekből is megszerezhető tudásra hatalmas változás. Sok szempontból ugyanolyan félelmeket okozhat, mint a mostani: mi lesz, ha a diák ahelyett, hogy megtanulna valamit, kiolvassa azt a könyvből. Vagy vajon lesz-e szükség tanárra, ha a könyvben is ott lehet minden információ?
Lehet azonban akár utópisztikus képünk a tanulás átalakulásáról, vagy félhetünk a változásoktól, úgy tűnik, mint ahogy a könyvnyomtatással se jött el az iskola vége, a digitalizációval se fog. Megmarad például a pedagógus kulcsszerepe a tanulás folyamatában. A pedagógus és a (digitalizált) világ kapcsolata, a tudáshoz és a diákokhoz való viszonya, személyisége, mint minta, döntően befolyásolja a diákok tanuláshoz, tudáshoz való viszonyát.
Ennek megfelelően nem is az a kérdés, hogy milyen eszközöket használunk a tanulásban, tudás átadásban, hanem hogy ettől függetlenül milyen pedagógiát vallunk és gyakorlunk. Az alapvető pedagógiai döntéseink szerint találhatjuk meg azokat a digitális eszközöket, amelyek a célok elérését segítik. Ezek egyes esetekben a hagyományos eszközök digitális változatai, mint például egy e-könyv olvasó. Máskor a módszerek lényegi változást hoznak a tanulásba: ilyen például, ha egy szöveget akár a világ különböző pontjairól közösen hozunk létre, szerkesztünk együtt valós időben.
A digitális pedagógia talán leginkább a médiahasználat, az együttműködés és a differenciálás területén ad új dimenziókat. A digitális pedagógia, az iskolai oktatás fontos kérdései: Mik ma a szövegek, amelyekkel egy iskolában foglalkozni kell – ezek kibővülnek, átalakulnak: ide tartoznak többek közt a fórumok, internetes videók, de akár a közösségi média szövegfajtái is. Ezek a szövegek hogyan, akár milyen formában kerülnek be a tanulás folyamataiba: papír alapon, különböző digitális eszközök útján, de élő szóban is. A választott pedagógiát miben tudja segíteni, vagy akár formálni a nap mint nap megújuló digitális eszköztár? Hogyan alakítja át az iskola szociális szerkezetét a digitalizáció – a differenciálás lehetőségei, az önálló ismeretszerzés, a tudáshoz való hozzáférés sokféle új lehetősége; az együttműködési modellek hogyan alakítják át a pedagógus-diák együttműködési módjait, például az osztályok, tanítási idő szerkezetét? Végül pedig mindez hogyan van hatással a diákok személyiségfejlődésére, mik ezen a téren az új feladataink?
Március 26-án indult Kecskeméten az a multiplikátor képzés, amelyen minden iskolát képviselik kollégák, és ahol közösen keressük a válaszokat ezekre a kérdésekre.
Mikulás Domonkos igazgató, projektvezető, Kecskemét